Rendszerek készítése és fenntartása

Illat-, íz- és aromaanyagok kinyerése – a télikertben termesztett fűszerek feldolgozása

Növények illóolaj desztillációs rendszere télikertben.

A télikertben vagy beépített teraszon termelt fűszernövények egy részét friss vagy szárított állapotban egyéb átalakítás nélkül használjuk fel ételeink ízesebbé, zamatosabbá, változatosabbá tételére, ehhez érdemes egy saját rendszert kidolgozni.

Túlnyomó többségükből azonban valamilyen eljárással kinyerünk bizonyos anyagokat, amelyek sűrítve, koncentráltan tartalmazzák a számunkra fontos összetevőket. Ezek segítségével pedig az év bármely szakaszában kényelmesen gyakorolhatjuk a fűszerezés művészetét, a télikert nyugalmában pihenve.

A feldolgozás folyamata a kinyerni kívánt anyag és a felhasznált nyersanyag tulajdonságaitól függően igen különböző lehet. Célt érhetünk mechanikai úton, a lepárlás különféle módszereivel és az extrakció számtalan változatával. Sokszor különféle kombinációban használunk ezeket a módszereket.

A lepárlás (desztilláció)

Ez a széles körben alkalmazott szétválasztási eljárás fűszernövények esetében gyakorlatilag az illóolajok kinyerésével kapcsolatos, a télikertben is alkalmazható. Számos változata létezik, igen sokféle technikai kivitelezésben, az egyes módozatok elméleti alapja azonban megegyezik.

A desztilláció lényege az, hogy az oldatot, folyadékelegyet felforraljuk, ezzel a folyadék molekuláit gőzzé alakítjuk, a gőzöket pedig megfelelő hűtőrendszeren keresztülvezetve visszaalakítjuk folyadékká (kondenzáljuk). Mivel a különböző folyadékok forráspontja eltérő, a desztilláció segítségével ezek egymástól elválaszthatók. Oldatok esetében pedig a lepárlással az oldószer és az oldott anyag elkülönítését tudjuk megoldani, megfelelő rendszer segítségével.

Egy folyadék akkor forr, ha telített gőzének nyomása eléri, illetve meghaladja a felette levő légtér nyomását. Atmoszferikus nyomáson a víz 100 °C-on forr, az illóolajok – bármilyen meglepő, hiszen szobahőmérsékleten maradék nélkül elillanó anyagokról van szó – 160-290 °C-on.

A terpénhidrogének forrpontja 160-180 °C, a terpénalkoholoké 200-230 °C, szeszkviterpének és származékainak pedig 260-290 °C-on forrnak.

Vákumdesztilláció

Az előbb említett magas hőmérséklet alkalmazása több szempontból is kedvezőtlen, a télikertben vagy a beépített teraszon. A növényi anyagokban jelenlevő fehérjék irreverzibilis elváltozása következtében sok illóolaj marad a keletkező zárványokban. Egyéb jelenlevő anyagokból az illóolaj minőségét rontó, nemkívánatos termékek keletkeznek, az illóolajokban található reaktív komponensek pedig a magas hőmérsékleten könnyebben reagálnak egymással és más anyagokkal. Ennek következménye egyrészt az illóolaj-veszteség, másrészt a keletkezett anyagok ronthatják az aromaanyag minőségét. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy ilyen magas hőmérséklet elérése és fenntartása rendkívül energiaigényes.

Ha azonban a folyadék felszínére nehezedő nyomást csökkentjük, a folyadék már alacsonyabb hőmérsékleten forrásnak indul. Ezt a törvényszerűséget használja ki a vákumdesztilláció.

(tovább…)

Tudomány és informatikai rendszerek

Az emberi társadalom, mint rendszer,

Bonyolult gyárak és üzemek, fegyveres erők vagy gazdasági rendszerek irányítási feladatainak tudományos megfogalmazásánál és megoldásánál figyelembe kell venni az ember és környezete, azaz a társadalom és a természet közötti viszonyt. A szociológia mellett többek között az informatika is foglalkozik ezzel a problémával. Ez a tudomány az embert olyan rendszernek tekinti, amelyet nem csak belső okok mozgatnak, hanem a környezet is irányító hatást gyakorol rá.

Ezek az irányító hatások az ösztönzés, a büntetés és a nevelés. Az ember viselkedését, mint minden irányított rendszerét, messzemenően meghatározzák az emberi természet, illetve a környező világ és a társadalom által felállított korlátok. Korlát az ember fizikai erejének határa, a légzés, az evés és ivás szükségessége, az érzékszervek érzékelési képességének korlátozottsága. A természetes korlátozások között minden élőlény igyekszik valamely kritériumot optimalizálni. A kritérium nem minden embernél ugyanaz és nem mindig állandó, de láthatóan létezik, és alapjában véve összefügg az emberek szükségleteinek kielégítettségével.

Tudományos szükségletek

A mai ember szükségletei nagyon bonyolult egységet képeznek, és semmiképpen sem azonosak csak a fiziológiai szükségletekkel. Fiziológiai szükségleteik kielégítésére az embereknek meghatározott tárgyakat kell termelniük, ez a termelési folyamat más szükségleteket szül, amelyek ugyanolyan valóságosak, mint az előbbiek. Ezek már nem fiziológiai, hanem gazdasági természetűek, mivel a termelés, illetve a termelés folyamán az emberek között szükségszerűen fellépő viszonyok következményei.

Ezért a szükségleteket nem az ember valamely örök természete határozza meg, hanem azok a társadalom fejlődése folyamán változnak.

Az emberek szükségletei lényegében annak a társadalmi kötöttségnek tükröződései a tudatban, amelyet létezésük során tapasztalnak. A viselkedésnek ezt a társadalmi kötöttségét fel lehet fogni egoisztikusan, azaz saját szükségletekként vagy altruisztikusan tehát az erkölcs részeként, kötelességként.

A tudománytörténeti rendszerek szükségletei

Az őskorban az ember még nem különíti el magát a társadalomtól, az egoizmus és az altruizmus még nem alakult ki. Nincs különbség a jogok és a kötelezettségek között. A munkamegosztás és a társadalmi tulajdon kialakulása után kialakulnak a társadalmi ellentétek, melyek az egyén tudatában ellentmondást okoznak a szükségletek és a kötelezettségek között.

Az ember és a rendszer problémakörben az általános feladatok, például a társadalmi struktúra optimalizálása mellett sok aktuális konkrét feladat merül fel. Ide tartozik az ember aktivitásának optimális ösztönzési rendszere, a társadalom életszínvonala és fejlődési üteme közötti célszerű kompromisszum kiválasztása.

(tovább…)

Hogyan fűtünk a beépített teraszon

Beépített üveg terasz.

A télikertépítés során elkészült fűtési rendszer átadása két részből áll:

• ideiglenes átadás közvetlenül a berendezés használatbavétele előtt, a berendezés terv szerinti átvételével
• végleges átadás, az ideiglenes átadást követő egy év múlva.

Az ideiglenes és végleges átadás között eltelt idő a télikert fűtési rendszerének viszonyában a jótállási év. Az átadás időpontját a télikertépítő kivitelező szolgáltató legalább 15 nappal előbb írásban köteles közölni a tulajdonossal. Átadáskor a külső hőmérséklet nem lehet magasabb 0 °C-nál.

Az átadási vizsgálatok és próbák a beépített teraszon vagy a télikert fűtési rendszerében a következőkből áll:

• a berendezés és rendszer kivitelezésének általános vizsgálata
• a berendezés zártsága, víz- és légtömörségének vizsgálata
• a berendezés különböző részeinek kipróbálása működésük vizsgálatával, a rendszer működésének egyenletességének ész szabályozhatóságának vizsgálatával
• az energiatakarékosság vizsgálata.

A télikert építésekor a fűtési rendszer berendezéseinek kivitelezésének általános vizsgálatakor a tervek és a költségvetés alapján ellenőrizzük a berendezés különböző részeinek elhelyezését, kivitelezését és minőségét. Megvizsgáljuk a hő- és hangszigetelések anyagát, minőségét, kivitelezését és terv szerinti vastagságát. A csővezetékeket a falhornyok és a padlócsatornák befedése előtt kell ellenőrizni, ezek tehát az ideiglenes átadásig nem fedhetők be.

Fűtési rendszer vizsgálata

A télikert fűtési rendszerének vizsgálata során a lelkiismeretes szakemberek jegyzőkönyvet készítenek, melyben az építés és beépítés végét is megjelölik.

A rendszer különböző részeinek működését a télikertben a következők szerint vizsgáljuk.

A kazánokat úgy fűtjük fel, hogy melegvízfűtés esetén 35-40 °C-os fűtővizet kapjunk, gőzfűtés esetén pedig elérjük az előírt üzemi nyomást. Ekkor minden elzáró szerelvényt kinyitva, az összes fűtőtesteknek fokozatosan és egyenletesen melegedniük kell.

Fűtőtestek vizsgálata a beépített teraszon

A fűtőtestek vizsgálatakor a télikertben figyelemmel kell lennünk arra, hogy valóban le tudják-e adni a tervben előírt hőmennyiséget, hogy a fűtés üzeme közben a különböző fűtőtestek egyenletesen melegszenek-e fel, és végül, hogy a fűtőtesteknek a csőhálózatba való bekötése a hőhordó közeg áramlása szempontjából megfelelően készült-e.

Meg kell vizsgálnunk a csővezeték rendszer előírt lejtését, valamint az esetleges helytelen szereplésből származó és a fűtőközeg áramlását akadályozó víz-, illetve légzsákokat is a télikertben, beépített teraszon.

(tovább…)