Az emberi társadalom, mint rendszer,
Bonyolult gyárak és üzemek, fegyveres erők vagy gazdasági rendszerek irányítási feladatainak tudományos megfogalmazásánál és megoldásánál figyelembe kell venni az ember és környezete, azaz a társadalom és a természet közötti viszonyt. A szociológia mellett többek között az informatika is foglalkozik ezzel a problémával. Ez a tudomány az embert olyan rendszernek tekinti, amelyet nem csak belső okok mozgatnak, hanem a környezet is irányító hatást gyakorol rá.
Ezek az irányító hatások az ösztönzés, a büntetés és a nevelés. Az ember viselkedését, mint minden irányított rendszerét, messzemenően meghatározzák az emberi természet, illetve a környező világ és a társadalom által felállított korlátok. Korlát az ember fizikai erejének határa, a légzés, az evés és ivás szükségessége, az érzékszervek érzékelési képességének korlátozottsága. A természetes korlátozások között minden élőlény igyekszik valamely kritériumot optimalizálni. A kritérium nem minden embernél ugyanaz és nem mindig állandó, de láthatóan létezik, és alapjában véve összefügg az emberek szükségleteinek kielégítettségével.
A mai ember szükségletei nagyon bonyolult egységet képeznek, és semmiképpen sem azonosak csak a fiziológiai szükségletekkel. Fiziológiai szükségleteik kielégítésére az embereknek meghatározott tárgyakat kell termelniük, ez a termelési folyamat más szükségleteket szül, amelyek ugyanolyan valóságosak, mint az előbbiek. Ezek már nem fiziológiai, hanem gazdasági természetűek, mivel a termelés, illetve a termelés folyamán az emberek között szükségszerűen fellépő viszonyok következményei.
Ezért a szükségleteket nem az ember valamely örök természete határozza meg, hanem azok a társadalom fejlődése folyamán változnak.
Az emberek szükségletei lényegében annak a társadalmi kötöttségnek tükröződései a tudatban, amelyet létezésük során tapasztalnak. A viselkedésnek ezt a társadalmi kötöttségét fel lehet fogni egoisztikusan, azaz saját szükségletekként vagy altruisztikusan tehát az erkölcs részeként, kötelességként.
Az őskorban az ember még nem különíti el magát a társadalomtól, az egoizmus és az altruizmus még nem alakult ki. Nincs különbség a jogok és a kötelezettségek között. A munkamegosztás és a társadalmi tulajdon kialakulása után kialakulnak a társadalmi ellentétek, melyek az egyén tudatában ellentmondást okoznak a szükségletek és a kötelezettségek között.
Az ember és a rendszer problémakörben az általános feladatok, például a társadalmi struktúra optimalizálása mellett sok aktuális konkrét feladat merül fel. Ide tartozik az ember aktivitásának optimális ösztönzési rendszere, a társadalom életszínvonala és fejlődési üteme közötti célszerű kompromisszum kiválasztása.
Az ember mint a társadalom képviselője és a rendszer ellentéte. Az informatikai rendszereket vizsgáló tudomány a gépek és az ember viszonyát, ellentétét próbálja megjeleníteni és feloldani, a számítástechnika segítségével, melyhez laptop és okos eszközök, 3D megjelenítőket is segítségül hív. Néhány további téma, melyről érdemes lehet olvasni: rendszerek karbantartása, IT szakember, XYZ társadalom, rendszer szervezés, tudomány oktatása.