Rendszerek készítése és fenntartása

Mezőgazdasági öntözőrendszerek

Talajtípusok öntözhetősége

Öntözés, vízgazdálkodás, mezőgazdaság

Mezőgazdasági öntözőrendszer.

Az öntözőrendszer kialakításakor figyelembe kell venni, hogy milyen talajtípus mennyire és milyen módon öntözhető. A talajok öntözhetőségét fizikai, kémiai és vízgazdálkodási tulajdonságaik alapján a kutatók több csoportba sorolták. Vannak olyan talajok, melyek az öntözés hatására károsodást szenvednek, tehát öntözésre nem alkalmasak.

Mely talajok öntözése ellenjavallt?

Elsősorban a rossz vagy nagyon rossz vízbefogadó képességű, erősen víztartó talajok, melyek nagyon kevés vizet tudnak befogadni, óránként csak 30-40 mm-t. Ebbe a csoportba tartozó talajok vízgazdálkodási sajátosságai igen kedvezőtlenek, rendszerint a felszín közelében, attól néhány cm-re vízzáró réteg húzódik. Ide tartoznak a szikes talajok. Az egyszerre elnyelt víz nem több, mint amennyi a felső néhány cm-es talajréteg vízkapacitásának megfelel. Gyakori rajtuk a tocsogós vízállás. Az ilyen mezőgazdasági földterületeken nincs lehetőség öntözőrendszer telepítésére.

Az öntözőterület térképezését a talajok fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságai alapján végzik. Ennek alapján hét osztályba sorolhatók a magyar talajtípusok.

A talajok osztályozása vízgazdálkodási szempontból

  • nagy vízbefogadó képességű, gyengén víztartó talajok
  • nagy vízbefogadó képességű, közepesen víztartó talajok
  • jó vízbefogadó képességű, jó víztartó talajok
  • közepes vízbefogadó képességű, jó víztartó talajok
  • közepes vízbefogadó képességű, erősen víztartó talajok
  • rossz vízbefogadó képességű, erősen víztartó talajok
  • igen rossz vízbefogadó képességű, igen erősen víztartó talajok.

Az első négy osztályba tartozik a futóhomok, a gyengén humuszos homok, a humuszos homoktalaj, a homokos vályog vagy vályogtalaj, valamint az egyes agyagos-vályog mechanikai összetételű talajok. Ezek a talajok öntözhetők öntözőrendszer segítségével.

Az ötödik osztályba tartoznak a réti talajok, melyek közepes vízbefogadó képességük mellett erősen víztartók, többnyire káros sókat tartalmaznak. Ezek a talajok feltételesen alkalmasak öntözésre, amikor a vízgazdálkodási előírások megengedik.

A hatodik és a hetedik osztályba sorolt talajok növénytermesztésre nem alkalmasak viszont rizst sikeresen termeszthetnek rajta.

(tovább…)

Sugárzó fűtőberendezések szerelése

Mennyezetfűtési rendszer

Vízfűtés hálózat rendszer

Mennyezetfűtési vízcső hálózat szerelése.

Sugárzó fűtőberendezés fűtőtesteit általában a födémek építésével egyidőben kell beszerelni a mennyezetbe, a felszállóvezetéket pedig rendszerint a vasbeton pillérekben helyezzük el. Ezért a szerelőnek már az alagsori födém zsaluzásának megkezdése előtt az épületen kell lennie, a szereléshez szükséges anyagokkal együtt.

A vezetékrendszer tervezése

Ha a felszállóvezetéket a pillérekbe építjük be, szerelésüket az alagsori pillérek vasbetétjének elhelyezése után az alagsori födém síkja alól kezdjük, hogy elkészíthessük a csatlakozást a leendő tápvezetékbe. A felszállókat első lépésben kb. 1,5 méter magasságra vezetjük a leendő padlósík fölé. Az így elhelyezett csövek kiálló alsó végeit rendeltetésüknek megfelelő jellel látjuk el, és fadugóval lezárjuk. A kiálló felső csővégekre kupakokat húzunk. Az így beszerelt vezetéket bebetonozás előtt, 40 bar nyomású vízzel kipróbáljuk. A vezetéket a dugó eltávolítása után kötjük a próbaszivattyúra.

A felszállóvezetéket általában a pillérek szélén helyezzük el, hogy meghibásodás esetén hozzáférhetők legyenek. Egy pillérbe több vezetéket úgy helyezünk el, hogy egymással szemközti oldalon legyenek. Ez az elrendezés azért jó, mert így a pillérek egyenletesen melegszenek.

A fűtési rendszer sajátosságai

Ha a felszállóvezetékeket nem pillérbe, hanem szabadon vagy falhorgonyba szereljük, a csőszakaszba megfelelő rugalmas részeket kell beiktatni. Ez azért szükséges, hogy az emeletenként kb. 2-3 mm hossztágulás ne szakítsa le a bebetonozott kötéseket, és a felszállók ne hajolhassanak ki. Az elágazások helyén a felszállókat rögzíteni kell.

Sugárzófűtés rendszer szerelésekor előzőleg gondosan ellenőrizni kell minden beépített csőszálat. A hajlított csöveket golyópróbával vizsgáljuk meg, ellenőrizve, hogy megmunkálás közben nem dugultak-e el. Ez a gondos ellenőrzés azért szükséges, hogy kizárjuk a csövek repedéséből vagy dugulásából származó következményeket. A víz feltöltése az utolsó momentum a rendszer szerelése során.

(tovább…)

Fertőtlenítő ezüst rendszer

Érdekes fertőtlenítő szerek

Fertőtlenítő szer használat

Fertőtlenítőszer használata, árának meghatározása.

Az otthoni fertőtlenítésben a háziasszonyok a lehető legkülönfélébb fertőtlenítő szereket alkalmazzák. Van közöttük klór tartalmú, mely hagyományosnak mondható, és manapság egyre gyakrabban találkozhatunk a klórmentes fertőtlenítő szerekkel is.

„Sumér ezüst”

A Sumér ezüst nevű szer egy jó áron beszerezhető fertőtlenítő készítmény. A szer hatóanyaga ezüst citrát, melyből milliliterenként 0,5 milligramm található.

A legtöbb mikrobát és mikroorganizmust képes elpusztítani: Escherichia coli, Pseudomonas aeruginosa, Pseudomonas vulgaris, Staphylococcus aureus, Staphylococcus enterica, Salmonella thyphimurium, valamint a gombákat és baktériumokat is.

A szer koncentrációjától függően akár hat hónapig is kifejtheti a hatását.

Alkalmazása

A szert fertőtlenítésre és tisztításra alkalmazhatjuk:

  • állattartó épületek és helyiségek felületi fertőtlenítésére
  • keltetők fertőtlenítésére
  • vízvezetékek és ivóvíztároló rendszerek fertőtlenítésére
  • húsfeldolgozó üzemekben
  • kereskedelmi egységekben
  • alkalmas edények és tárolóalkalmatosságok fertőtlenítésére is.

A fertőtlenítőszer vásárlásakor nem csak a jó ár fontos a vásárlónak, azt is meg kell vizsgálni, hogy az adott szer eléri-e a kívánt hatásfokot. A jó minőségű tisztítószer egészséges, nem tartalmaz a környezetre káros anyagokat és tökéletesen elvégzi a feladatát.

Korábban gyakran alkalmaztak klórt a fertőtlenítésre, ezt azonban nehéz kezelni, emellett veszélyes anyagnak minősül. Az alkohol jól bevált régi fertőtlenítő szer, azonban nem 100%-ig hatásos, nehéz úgy tárolni, hogy megőrizze tulajdonságait. A klór dioxid e új technológiájú fertőtlenítő szer, mely lebomlása során nem keletkezik káros anyag, emellett egészséges és könnyen kezelhető, szállítható és alkalmazható.

(tovább…)

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!