Infrapaneles és sötétsugárzós fűtési rendszerek
Mi a különbség: infrapanel, sötétsugárzó, infrasugárzó, villanykályha?
A felhasználók, de gyakran még a forgalmazók szóhasználatában is keverednek a fogalmak, sokszor nem teljesen világos, mi a különbség az elektromos melegítőberendezések között, mi az eltérés az infrapanel, a sötétsugárzó és az infrasugárzó között. A felosztás szempontjai is különböznek, mert a különbség megmutatkozik a megjelenési formában (a panel, az ugye valami lapos), a sugárzás módjában (a sötétsugárzónak biztosan nincs vörös izzószála). Ami nem lapos és nem sötét, az lesz az infrasugárzó…
A csoportosításnak azonban lehetséges tudományosabb megközelítése is: a panelek üzemi hőfoka 90-130 °C, a feketesugárzóké 300-450, az infrasugárzóké viszont 950 fok körüli, esetenként még magasabb is (pl. karbonszálas hősugárzók). A 90-nél alacsonyabb hőfokú melegítők esetében a sugárzási hányad alacsony, ezek inkább az érintkező levegőt melegítik és így a hagyományos konvekciós fűtés elemei közé tartoztak, a nevük villanykályha.
Infrafűtés mint rendszer. Sajátosságok, előnyök
Az infrarendszerek kiépítésének a lehetőségek közül az egyik legpraktikusabb megoldás az infrapaneles fűtési rendszerek alkalmazása, amely a technológia minden előnyét tartalmazza, könnyen telepíthető, mégis hatékonyan biztosítja az optimális hőérzetet otthonunkban. A panelek teljesítménye leggyakrabban 500 és 1500 watt között mozog, az ilyen fűtőelemek lakásokban a legpraktikusabbak.
Komolyabb beruházásnak számítanak az infravörös sötétsugárzó rendszerek, melyek mind ipari, mind lakossági felhasználás esetén megállják a helyüket. A fűtendő nagy belmagasságú és/vagy gyenge hőszigetelésű helyiségek esetén ez a technika akár 30-45 %-kal is gazdaságosabb, mint a légkeringéssel járó konvekciós fűtési mód. Ezért gyakoriak garázsok, raktárak, gyártócsarnokok, üzemhelyiségek melegen tartásánál.
Mind a paneles, mind a sötétsugárzós változatban lehetőség nyílik a helyiségenként differenciált hőelosztás optimalizálására. Ehhez digitális termosztátokat használnak, amelyekkel ki-ki a kívánt hőmérsékletre állíthatja a melegítés mértékét.
Az infrapaneles és sötétsugárzós fűtés egyik előnye éppen az, hogy rendszerbe állíthatók, miközben minden egység külön szabályozható autonóm eleme marad a szisztémának.
Vörösen izzó infrasugárzókat akkor alkalmaznak, ha nagyobb távolságban szükséges hőhatást kifejteni, illetve nagyobb sugárzási intenzitásra van szükség. Az ilyen infrák alkalmazási helye általában a külső tér: kerthelyiségek, kültéri teraszok fűtésére kiválóan alkalmasak.
Mindhárom rendszerre jellemző a gyors felfűtési idő és a közvetlen hőhatás: a mennyezet alá szerelt fűtőelemekből kibocsátott infravörös sugarak (hőhullámok) áthatolnak a levegőn és energiaveszteség nélkül a szilárd felületű testeket melegítik, míg a hő, azaz a szétszóródó hősugarak pedig megnövelik a padló, a mennyezet és a falak felületi hőmérsékletét, így gyakorlatilag minden irányból árad a melegség, kialakul az optimális hőérzet. Ennélfogva a fűtési számlán is megmutatkozó megtakarítást eredményez a körülmény, hogy az infraelemek sugárzási zónájában tartózkodva a hőérzetünk 3-4 Celsius fokkal magasabb a levegő tényleges hőmérsékleténél.
Az infrafűtés előnyei között szokás még említeni, hogy a sötétsugárzókban nincs forgó, mozgó alkatrész, így az idők végezetéig sem romlanak el, reumatológusok pedig hangsúlyozzák az emberi egészségre gyakorolt pozitív hatásokat (ízületi bántalmak gyógyítása).
Szempont, hogy napelem+akkumulátor-teleppel kiegészítve az infrapanel-rendszerek minimálisra csökkenthetik a téli villanyszámlát még kültéri teraszok fűtése esetén is.
További információk:
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: