Rendszerek készítése és fenntartása

Berendezések professzionális csíramentesítéshez

Fertőtlenítő porszóró gép.

A nagyüzemekben és állattartó telepeken a fertőtlenítés a termelés többféle szintjén kerül megvalósításra, ezért különféle gépek és berendezések alkalmazása vált szükségessé.

A mobil berendezések a nehezen hozzáférhető helyeken alkalmazhatóak, a gazdaság olyan helyei is kezelhetők, ahol az állatok jelen vannak.

A kézi fertőtlenítők típusai:

• porszóró
• permetező
• páragenerátor.

Fertőtlenítő por szórása

Az állattartás helyszínein, közvetlenül az alom, a jászol is fertőtleníthető, erre a legjobb megoldás a porszóró berendezés alkalmazása. A klór-dioxidot általában vizes oldatban alkalmazzuk, de bizonyos esetekben száraz por formájában is csíra mentesíthetjük, különösen az ürülékkel kapcsolatba kerülő helyeket.

A száraz fertőtlenítő

A száraz fertőtlenítőpor szóró mobil eszköz az egyik legegyszerűbb, mondhatni primitív módja az anyag terítésének. A művelet kézzel is elvégezhető, azonban a nagy méretű gazdaságokban a mobil, műanyag tartályos szórás az előnyösebb megoldás.

A műanyag tartály 20 vagy 40 kilogramm fertőtlenítő anyag tárolására és szórására alkalmas. A műanyag tartály aljában egy 600 fordulat/perces motor található, mely a lehetőségekhez mérten egyenletesen teríti az anyagot a kezelendő felületre.

Pára és ködgépek

A fertőtlenítés népszerű módja a pára, köd vagy füst alkalmazása. Ez azért előnyös és hatékony megoldás, mert a legkisebb helyekre is képes behatolni, így a baktériumokat és egyéb kórokozókat rendkívül hatékonyan pusztíthatja el. A páraképző rendszerek két típusát ismerjük és használjuk általában. Az egyik a telepített és fixen beépített rendszer, a másik a mobil készülék, mely hatékonyan alkalmazható kis, közepes és nagy gazdaságokban, üzemekben is.

A klór-dioxid alkalmazása több előnnyel is járhat, általában a vizes oldat felhasználását javasolják a szakemberek. Ez elpusztítja a pseudomonas és a legionella baktériumokat is.

(tovább…)

Bőr kárpit készítése

Az Esterházy kastély kárpitozott karosszékei.

A Budapesten bőrrel kárpitozott székek egyik csoportjára jellemző, hogy falkárpitból felhasznált töredékből másodlagosan alkalmazták rájuk a bőrbevonatot. Az egykori Ráth-gyűjteményből származó karosszékünk ülésén és háttámláján pedig az egyébként könyvtáblákon használt kézi nyomású és aranyozású ún. legyezős díszítést figyelhetjük meg.

A bőrkárpitokat ólmos vagy rézszegekkel cifrázottan tűzték a faállványokhoz, amelyek egyszerű, hasábos lábakkal, mértéktartóan faragott vagy áttört lábösszekötőkkel, csigás vagy esztergályozott, néha szintén kárpitozott kartámlával készítették a kárpitosok, még késő reneszánsz jegyében fogantak.

Székek kárpitja

Füles karosszékünk támlájának két oldalán, az ülő ember fülének magasságában kis fejtámasztókat találunk, amelyek még jellegzetesebbé teszik e préselt, festett, színes virágokkal gazdagított ülőbútort.

Bútorművészetünk egyedül álló emlékei Esterházy Pál ezüstözött réz borítású karosszékei. Az 1685. évi leltár szerint Fraknón levő, az augsburgi S.M. mester készítette színezüst asztalokhoz, minden valószínűség szerint már itthon készülhettek.

A nádori udvarban e bútorok kétségkívül „ceremoniális” rendeltetésűek is voltak. A még reneszánsz hagyományokat őrző, nyugodt, kiegyensúlyozott felépítésű széktámlákon már a nagy virágos levelek közé komponált Esterházy hercegi címerek kaptak helyet, bizonyítékául annak, hogy e székek már a hercegi rang megszerzése után készültek. Elkészülésük végső határát pedig az 1725. évi Esterházy inventárium adja, amely szerint: „az negyedik ablakban két egy máshoz hasonló tiszta ezüst pléhekkel merő kiverrett, vörös ezüst arany fonallal varrott, bársony vánkosos hátaszsellye szék” állott. A kárpitos mesterek egyedi kivitelű produktuma.

Hercegi kárpitos

Herceg Esterházy Pál ezüstözött karosszékeinek kárpit ülőlapján XVII. század végi magyar úrihimzéseink szép példáit láthatjuk: meggyszínű bársony alapon aranyozott ezüst szálakkal hímezték ide a sarkok és a középmező indás virágait.

Az európai szakirodalomban „Point de Hongrie”-nak nevezett sajátos magyar öltéssel hímzett vagy nagy és kis öltéssel varrott, kárpitozott ülőbútorok már ekkortól, illetve a XVIII. századtól viszonylag nagyobb számban maradt ránk. Radvánszky is idézi Héderváry Katalin ingóságai között a „sellye székre szőrbül való matériákat, szőr tarka kárpitokat”, amelyek feltevéseink szerint magyar nemesi udvarházainkban török bulyák és varróinasok közreműködésével készültek.

(tovább…)

Ivóvízkezelés és vízhálózat

Vízgazdálkodásban, vízkezelésban alkalmazott gát Afrikában

Az afrikai kontinens vízgazdálkodása érdekes ellentmondást mutat, hiszen rendkívül kevés szén és olajlelőhelyet találunk, meg kell küzdeni az ivóvízért, mégis itt található a föld vízenergiakészletének csaknem 40%-a. A kontinens folyóin létesített vízerőművek több energiát képesek termelni, mint a világ összes vízerőműve együttvéve.

Afrika vizeinek sajátosságai

A kontinens folyói ideálisnak számítanak energetikai szempontból, hiszen a bővizű alsó szakaszokon a legnagyobb a folyók esése, így az itt lévő természetes energiamennyiség kiaknázása rendkívül gazdaságos.

A gátak és erőművek többségét a nehezen megközelíthető őserdei terepen kell megépíteni, ahová komoly úthálózatra van szükség ahhoz, hogy eljuttassák a megfelelő mennyiségű építőanyagot. Az ivóvíz biztosítás szempontjából is jelentős építkezésnek számít a Zambezin létesített gát, mely egy 280 km hosszú és 30-32 km széles tavat alakított ki, melyet 3 év alatt töltöttek fel a megfelelő mennyiségű vízzel.

Vízkezelés az Atlaszban

Az Atlasz hegységben létesített erőművek és gátak elsődleges feladata nem az áramtermelés, hanem a víztárolás, hogy megfelelő mennyiségű ivóvizet biztosíthassanak a lakossági vízhálózatok részére. Az öntözéshez szükséges vizet is ezek a gátrendszerek biztosítják, melyek üzemeltetése a száraz időszakokban rendkívüli szakértelmet és tervezést igényel.

Ivóvíz fertőtlenítés

Az afrikai kontinensen az éghajlati sajátosságoknak köszönhetően rendkívül nagy a fertőzésveszély. A baktériumok, lárvák és férgek előszeretettel telepednek meg a langyos vizekben. Az ivóvízhálózatba kerülő vizet minden esetben alaposan fertőtleníteni kell. A szűrés problematikája könnyebben megoldható ezen a vidéken, hiszen bőven áll rendelkezésre homok.

Az európai programoknak köszönhetően több településen helyeztek üzembe víztisztító és fertőtlenítő berendezéseket, melyek jelentős része klór-dioxid anyaggal fertőtleníti az ivóvizet.

(tovább…)

Az ivóvízkezelés technológiái

Szennyvíz tisztító telep kialakítása.

Az ivóvíztisztítás és vízkezelés két fontos ágazatra oszlik. Elsősorban a városok és falvak lakosai számára kell biztosítani a megfelelő minőségű ivóvizet, emellett a mezőgazdaságban öntözési célra kell vizet biztosítani. Az Egyesült Államokban, különösen a vízben szegény déli országrészben a szennyvíz mezőgazdasági hasznosítása tűnik a leginkább járható útnak.

Az USA szennyvízelhelyezési gyakorlata

A kezdeti időszakban, a vízhiány enyhítése céljából csak kezeletlen, vagy csak mechanikailag kezelt városi szennyvizeket használtak öntözésre, és főként takarmány- és ipari növényeket termesztettek, a szennyvízfarmokon. Később kialakult a szennyvizek tisztításának technológiai, a gyorsan és mindenre kiterjedően tért hódító technika a szennyvízkezelésben is uralkodóvá lett. A városok, települések sorra építették meg szennyvíztisztító telepeiket és ezzel a technikai fejlődéssel egyidejűleg háttérbe szorultak a szennyvízkezelés természetes módszerei, a nagyarányú műtrágyatermelés és -felhasználás pedig csökkentette a farmerek érdeklődését a szennyvizek, mint tápanyagforrások iránt.

A szennyvízhasznosítási módszerek

Az elmúlt időszakban a szennyvíz hasznosításának háromféle módszere alakult ki:

• öntözés (irrigation)
• a lejtőn való csörgedeztetés (overland flow)
• és a talajba szivárogtatás (infiltration).

Az egyes módszerek elnevezése a vízadagolás módjával, mértékével függ össze, de döntő hatással van az egyes módszerek alkalmazhatóságára a terep domborzata és a talaj minősége is.

Az öntözéssel történő szennyvízhasznosítás főként a sík, jó talajú, vagy kötöttebb talajú területeken terjedt el és van létjogosultsága ma is. Régebben főként a barázdás öntözést, ma inkább az esőztető öntözést alkalmazzák a szennyvíz szétosztására. A legtöbb helyen biológiailag tisztított vízzel öntöznek, túlnyomórészt takarmány- és ipari növények, de egyes helyeken narancs- és citromültetvényeket is. Újabban egyre inkább terjed meglévő erdők öntözése a szennyvizekkel, elsősorban természetesen elhelyezés céljából.

(tovább…)

Mivel tehetjük biztonságossá a vizet?

Ivóvíz tisztítás és fertőtlenítés klór-dioxid

Az emberi fogyasztásra alkalmas vizet ivóvíznek nevezzük. Kezelése során szükség van a fertőtlenítésre, melyet biocid szerek segítségével végzünk el. A legtöbb ilyen fertőtlenítő szer veszélyes készítménynek minősül, ezért tárolását, kezelését és alkalmazását az előírásoknak megfelelően kell végezni.

Milyen fertőtlenítő szer alkalmazható?

Az ivóvíz fertőtlenítésben alkalmazható szereket forgalomba hozatal előtt engedélyeztetni és vizsgáltatni kell. Az engedélyeztetéshez az alábbi feltételek teljesülésére van szükség:

• a fertőtlenítő szer nevének, pontos összetételének, kémiai és fizikai tulajdonságainak, gyártójának pontos leírása
• az előállítás technológiájának leírása
• a gyártás során alkalmazott biztonságtechnológiai eljárások
• független laboratórium által végzett biztonsági vizsgálat pontos leírása
• az emberi szervezetre gyakorolt hatása, veszélyességi fokának leírása
• adagolás módja
• a csomagolás látványterve.

A klór-dioxid tartalmú fertőtlenítő szerek gyártása során veszélyes anyagok, veszélyes hulladék keletkezhet. A gyártás engedélyezésének feltétele, hogy ezen anyagok biztonságos tárolására van semlegesítésére határozott terv legyen.

Miért klór-dioxid

Az ivóvíz fertőtlenítés során használt szerek között a legnépszerűbbe a klór, a klórgáz. Az egészséges ivóvíz biztosítása azonban a klór-dioxid alkalmazásával lehetséges, mivel ez nem képez az egészségre káros anyagokat, emellett a vízvezetékcsöveket sem károsítja, sőt leoldja azokon belül a biofilmet és olyan veszélyes baktériumokat is elpusztít, mint a legionella és a pseudomonas.

A vízfertőtlenítő adagolása

A biztonságos alkalmazás kritériuma a megfelelő adagolás, ezt a termék leírásából pontosan megtudhatjuk. A klór-dioxid alkalmazásával működő vízfertőtlenítő berendezések automatikusan adagolják a szert a megfelelő mennyiségben. A biztonsági előírásoknak megfelelően az elkészült ivóvízből rendszeres időközönként mintát kell venni, melyet kötelező bevizsgáltatni.

(tovább…)

Klór dioxid alkalmazása a hálózat tisztításakor

Vízvezeték rendszer fertőtlenítése.

Az ivóvíz szolgáltató vállalat időnként leállítja a vízellátást, öblíti és fertőtleníti a vízellátó hálózatot. A rendszer fertőtlenítése megoldható a vízellátás folyamatának fenntartása mellett is, ha a klór-dioxid megfelelő oldatát alkalmazzák.

A vízellátó hálózat fertőtlenítése azért szükséges, hogy megakadályozzuk a vízvezeték rendszer állapotának a vízminőségre gyakorolt negatív hatását, és biztosítsák a hálózat megbízható működését.

Hogyan kell a vízvezeték rendszer fertőtleníteni?

Az ivóvízhálózatban az év folyamán fokozatosan felhalmozódik a rozsda, az üledék és a biofilm, különösen nagy veszélynek vannak kitéve a pangóvizes hálózatok.

A vízminőség megelőzése és javítása érdekében rendszeres időközönként öblíteni, tisztítani és fertőtleníteni kell a rendszer csöveit és tartályait. A tisztítás legfontosabb feladata, hogy a szolgáltatott ivóvíz minőségét biztosítsák.

A legtöbb szolgáltató hétvégére időzíti a vízvezetékek tisztítását, általában vasárnap adagolják az ivóvízrendszerbe a klór tartalmú fertőtlenítőszert. A vasárnapi „zavaros víz” csupán a lakosság számára lehet zavaró, a közintézmények működését érdemben nem befolyásolja

A fertőtlenítés menete

A városi vízhálózat több szelepet és segédvezetéket tartalmaz, mely megnyitásakor a vízvezeték rendszerből az ivóvíz egyenesen a csatornába ürül. A vízmennyiség leeresztésével egyidőben a rendszert klór tartalmú fertőtlenítő szerrel kevert vízzel töltik fel, mely feloldja a lerakódott csapadékot és a biofilmet, elpusztítja a baktériumokat és kórokozókat. A modern városokban a leeresztett vizet a csatornahálózatból csak tisztítás után engedik a folyókba.

A vízvezeték rendszer problémái

• Rozsdás víz folyik a csapból – általában elegendő kiengedni a rozsdás vizet, ezt követően tiszta ivóvizet kaphatunk.
• A csaptelepben gyenge a víznyomás – amennyiben az épületbe lépő csövekben a víznyomás megfelelő, elképzelhető, hogy a csaptelep orr részében található szűrőt kell kitisztítani.

Ha nem elégedett az vízvezeték rendszerből kapott ivóvíz minőségével, érdemes lehet saját szűrőberendezés telepítésébe fogni. A fordított ozmózis elvén működő szűrőbetétek és a klór-dioxid megoldások tiszta és jó minőségű vizet biztosítanak.

(tovább…)

Talajtípusok öntözhetősége

Mezőgazdasági öntözőrendszer.

Az öntözőrendszer kialakításakor figyelembe kell venni, hogy milyen talajtípus mennyire és milyen módon öntözhető. A talajok öntözhetőségét fizikai, kémiai és vízgazdálkodási tulajdonságaik alapján a kutatók több csoportba sorolták. Vannak olyan talajok, melyek az öntözés hatására károsodást szenvednek, tehát öntözésre nem alkalmasak.

Mely talajok öntözése ellenjavallt?

Elsősorban a rossz vagy nagyon rossz vízbefogadó képességű, erősen víztartó talajok, melyek nagyon kevés vizet tudnak befogadni, óránként csak 30-40 mm-t. Ebbe a csoportba tartozó talajok vízgazdálkodási sajátosságai igen kedvezőtlenek, rendszerint a felszín közelében, attól néhány cm-re vízzáró réteg húzódik. Ide tartoznak a szikes talajok. Az egyszerre elnyelt víz nem több, mint amennyi a felső néhány cm-es talajréteg vízkapacitásának megfelel. Gyakori rajtuk a tocsogós vízállás. Az ilyen mezőgazdasági földterületeken nincs lehetőség öntözőrendszer telepítésére.

Az öntözőterület térképezését a talajok fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságai alapján végzik. Ennek alapján hét osztályba sorolhatók a magyar talajtípusok.

A talajok osztályozása vízgazdálkodási szempontból

• nagy vízbefogadó képességű, gyengén víztartó talajok
• nagy vízbefogadó képességű, közepesen víztartó talajok
• jó vízbefogadó képességű, jó víztartó talajok
• közepes vízbefogadó képességű, jó víztartó talajok
• közepes vízbefogadó képességű, erősen víztartó talajok
• rossz vízbefogadó képességű, erősen víztartó talajok
• igen rossz vízbefogadó képességű, igen erősen víztartó talajok.

Az első négy osztályba tartozik a futóhomok, a gyengén humuszos homok, a humuszos homoktalaj, a homokos vályog vagy vályogtalaj, valamint az egyes agyagos-vályog mechanikai összetételű talajok. Ezek a talajok öntözhetők öntözőrendszer segítségével.

Az ötödik osztályba tartoznak a réti talajok, melyek közepes vízbefogadó képességük mellett erősen víztartók, többnyire káros sókat tartalmaznak. Ezek a talajok feltételesen alkalmasak öntözésre, amikor a vízgazdálkodási előírások megengedik.

A hatodik és a hetedik osztályba sorolt talajok növénytermesztésre nem alkalmasak viszont rizst sikeresen termeszthetnek rajta.

(tovább…)

Mennyezetfűtési rendszer

Mennyezetfűtési vízcső hálózat szerelése.

Sugárzó fűtőberendezés fűtőtesteit általában a födémek építésével egyidőben kell beszerelni a mennyezetbe, a felszállóvezetéket pedig rendszerint a vasbeton pillérekben helyezzük el. Ezért a szerelőnek már az alagsori födém zsaluzásának megkezdése előtt az épületen kell lennie, a szereléshez szükséges anyagokkal együtt.

A vezetékrendszer tervezése

Ha a felszállóvezetéket a pillérekbe építjük be, szerelésüket az alagsori pillérek vasbetétjének elhelyezése után az alagsori födém síkja alól kezdjük, hogy elkészíthessük a csatlakozást a leendő tápvezetékbe. A felszállókat első lépésben kb. 1,5 méter magasságra vezetjük a leendő padlósík fölé. Az így elhelyezett csövek kiálló alsó végeit rendeltetésüknek megfelelő jellel látjuk el, és fadugóval lezárjuk. A kiálló felső csővégekre kupakokat húzunk. Az így beszerelt vezetéket bebetonozás előtt, 40 bar nyomású vízzel kipróbáljuk. A vezetéket a dugó eltávolítása után kötjük a próbaszivattyúra.

A felszállóvezetéket általában a pillérek szélén helyezzük el, hogy meghibásodás esetén hozzáférhetők legyenek. Egy pillérbe több vezetéket úgy helyezünk el, hogy egymással szemközti oldalon legyenek. Ez az elrendezés azért jó, mert így a pillérek egyenletesen melegszenek.

A fűtési rendszer sajátosságai

Ha a felszállóvezetékeket nem pillérbe, hanem szabadon vagy falhorgonyba szereljük, a csőszakaszba megfelelő rugalmas részeket kell beiktatni. Ez azért szükséges, hogy az emeletenként kb. 2-3 mm hossztágulás ne szakítsa le a bebetonozott kötéseket, és a felszállók ne hajolhassanak ki. Az elágazások helyén a felszállókat rögzíteni kell.

Sugárzófűtés rendszer szerelésekor előzőleg gondosan ellenőrizni kell minden beépített csőszálat. A hajlított csöveket golyópróbával vizsgáljuk meg, ellenőrizve, hogy megmunkálás közben nem dugultak-e el. Ez a gondos ellenőrzés azért szükséges, hogy kizárjuk a csövek repedéséből vagy dugulásából származó következményeket. A víz feltöltése az utolsó momentum a rendszer szerelése során.

(tovább…)

Érdekes fertőtlenítő szerek

Fertőtlenítőszer használata, árának meghatározása.

Az otthoni fertőtlenítésben a háziasszonyok a lehető legkülönfélébb fertőtlenítő szereket alkalmazzák. Van közöttük klór tartalmú, mely hagyományosnak mondható, és manapság egyre gyakrabban találkozhatunk a klórmentes fertőtlenítő szerekkel is.

„Sumér ezüst”

A Sumér ezüst nevű szer egy jó áron beszerezhető fertőtlenítő készítmény. A szer hatóanyaga ezüst citrát, melyből milliliterenként 0,5 milligramm található.

A legtöbb mikrobát és mikroorganizmust képes elpusztítani: Escherichia coli, Pseudomonas aeruginosa, Pseudomonas vulgaris, Staphylococcus aureus, Staphylococcus enterica, Salmonella thyphimurium, valamint a gombákat és baktériumokat is.

A szer koncentrációjától függően akár hat hónapig is kifejtheti a hatását.

Alkalmazása

A szert fertőtlenítésre és tisztításra alkalmazhatjuk:

• állattartó épületek és helyiségek felületi fertőtlenítésére
• keltetők fertőtlenítésére
• vízvezetékek és ivóvíztároló rendszerek fertőtlenítésére
• húsfeldolgozó üzemekben
• kereskedelmi egységekben
• alkalmas edények és tárolóalkalmatosságok fertőtlenítésére is.

A fertőtlenítőszer vásárlásakor nem csak a jó ár fontos a vásárlónak, azt is meg kell vizsgálni, hogy az adott szer eléri-e a kívánt hatásfokot. A jó minőségű tisztítószer egészséges, nem tartalmaz a környezetre káros anyagokat és tökéletesen elvégzi a feladatát.

Korábban gyakran alkalmaztak klórt a fertőtlenítésre, ezt azonban nehéz kezelni, emellett veszélyes anyagnak minősül. Az alkohol jól bevált régi fertőtlenítő szer, azonban nem 100%-ig hatásos, nehéz úgy tárolni, hogy megőrizze tulajdonságait. A klór dioxid e új technológiájú fertőtlenítő szer, mely lebomlása során nem keletkezik káros anyag, emellett egészséges és könnyen kezelhető, szállítható és alkalmazható.

(tovább…)

USB-C csatlakozóval töltjük az akkumulátort

USB-C töltő rendszer laptophoz.

A legtöbb laptop és személyi számítógépnél rendszeresített, a burkolatán megtalálható az Universal Serial Bus (USB, magyarul: univerzális soros busz) ennek felfedezését és gyakorlati létrehozását a vezető számítástechnikai vállalatok (Hewlett-Packard Company, Intel Corporation, LSI Corporation, Microsoft Corporation, NEC Corporation, ST-Ericsson) által alapított USB Implementers Forum, Inc. kezdte 1994-ben. A hardver csatlakozó típus legfontosabb tulajdonsága, hogy maximálisan Plug and Play, az összes modern operációs rendszer támogatja, és azonos felépítésű, akár PC, akár Mac számítógép része, tehát bármilyen eszközön használható, alkalmazható.

A csatlakozó töltésre is alkalmas?

A laptopon is elhelyezett USB nagyon hasznos tulajdonsága, hogy osztható, ezt ún. USB hub-ok segítségével érhető el. Minden USB bővítőkártyán van egy integrált ún. root hub (gyökérhub), melyre csatlakoztathatunk USB eszközöket, hardvereket vagy akár egy külső hubot, ami mobil számítógépek, notebookok esetében remek lehetőség. Több verziója létezik: a régi gépeken USB 1.0 vagy 1.1 (a gyors módban („full speed”) 12 Mbit/s=1,5 MB/s), ami lassabb, az újabb gépeken minimum USB 2.0 támogatás van (aminek névleges átviteli sebessége 480 Mbit/s=60 MB/s), a legutolsó generációs gépeken már USB 3.0 támogatás is van (aminek névleges átviteli sebessége 5 Gbit/s=640 MB/s). Az USB 2.0 gyorsabb, kevésbé elterjedt, főleg videokameráknál használt szabvány, a FireWire 400 (IEEE 1394a), melynek maximális átviteli sebessége 400 Mbit/s lehet.

Régebbi hardverekkel is kompatibilis

Bármilyen USB hardvert vásárlunk, az új eszközök a régebben rendszeresített csatlakozóval is tökéletesen működnek, bár értelemszerűen a korábbi szabványok lassabb adatátvitelt tesznek lehetővé. Az USB 3.0-ás és az USB 2.0-ás eszközök egyaránt képesek kommunikálni a USB-C porttal.

2018-ban a USB-C a divat

Az USB 3.1-es lapkakészleteket, portot jelenleg is fejlesztik és tesztelik, de már megjelentek perifériák és hardverek, melyek képesek kezelni. A laptopok esetében a töltés szempontjából is ideális csatlakozó. Az USB 3.1-es pendrive-ok elterjedése még évekbe is telhet. Ugyanettől a problémától szenved egyébként a Thunderbolt is. Érdekesség, hogy a LaCie az elsők között mutatott be USB-C-s adattárolót, de egyelőre az is csak USB 3.0-ás sebességeket tud produkálni. A USB-C töltők problémája, hogy az olcsóbb, alacsonyabb minőségű kábelek és csatlakozók komoly károkat okozhatnak a hardverekben, ezért csak megbízható forrásból vásároljunk ilyet.

(tovább…)