Rendszerek készítése és fenntartása

Öntözőrendszerek kialakítása

Egyszerű öntözőrendszer a télikertben.

Télikerteket, üvegházakat, sziklakerteket vagy támfalakat mikroöntözéssel / mikroszórófejjel öntözhetünk meg a legegyszerűbben, de szóba jöhet a csepegtetőcsöves öntözés is, amit leginkább sövények-, veteményesek- és más ágyások öntözésére használunk.

A télikerti rendszer tervezése

Ha a télikertben, az ágyásban található olyan növény, melynek nagyobb a vízigénye, mint a mellette lévőké, használhatunk a csepegtetőcsőre könnyedén csatlakoztatható csepegtető gombákat vagy pálcás csepegtetőket. Ilyen például a Shrubbler, Midi drip, Bubbler, Agri drip. Vízkibocsájtásuk szabályozható, mikrocsővel (kapilláris cső, spagetti cső) tetszőleges távolságba elvezethető, így az üvegházban is ideális.

Nagy alapterületű beépített teraszon, üvegházban

Nagyobb füves területeken, üvegházban vagy télikertben, a költséghatékonyság szempontjából használhatunk Hunter PGJ-04, PGP-ADJ vagy PGP Ultra, PGP-04 nagy rotoros szórófejeket. Kevésbé nagy füves területeken Hunter Mp Rotátor 1000, 2000, 3000 szórófejeket, kisebb területi egységeken vagy tagolt füvesített kertrészeken Hunter Pro Spray szórófejeket használunk.

Az öntözőrendszer tervezésénél viszont a fent leírt szempontok mellett más fontos dolgokat is figyelembe kell venni. Az öntözőrendszer megépítése a télikertben csak egy jó öntözőterv alapján történhet.

Ha megterveztük és megépítettük öntözőrendszerünket, akkor tartsuk is karban azt. Időnként tisztítsuk ki a beépített szűrőt, mossuk át folyó víz alatt. Ha kútból öntözünk és homokot hoz, annak mértékétől függően rendszeresítsük a tisztítást vagy építsünk be homokleválasztót így azt méretéből kifolyólag ritkábban kell tisztítani. A télikert növényei meghálálják a gondoskodást.

Szakszerű öntözőrendszer elemeinek kiépítése.

Kerti öntözők téliesítése

Az öntözési szezon eltelte után téliesíteni / vízteleníteni kell az öntözőrendszert. Kapcsoljuk ki az öntözőrendszer-vezérlőjét, ha van, áramtalanítsuk a szivattyút és víztelenítsük az öntözőrendszert az előre beépített kifúvatási szerelvényen keresztül. Ez lehet egy ürítő csap vagy a beépített szűrő tetején található menetes csatlakozás. Csatlakozzunk ezek valamelyikére a kompresszorral, majd kezdjük el az öntözőrendszer víztelenítését. Ha van kerti csapunk, célszerű annak a víztelenítésével kezdeni, mivel így nagyobb pufferünk van az egyes öntözési zónák víztelenítéséhez.

A télikertben a csövekből a víz a szórófejeken keresztül távozik, míg végül maguk a szórófejek is kiürülnek.

Kis teljesítményű kompresszor esetén egy-egy öntözési kört (mágnes-szelepet) többször is ki kell nyitnunk, majd elzárnunk, mivel meg kell várni, hogy a kompresszor újra és újra feltöltse a puffert (öntözőrendszer gerincvezetéke) levegővel. Mindezt addig kell ismételnünk, míg az adott öntözési zóna minden egyes szórófején már csak levegő- vagy ködszerű víz nem távozik. Ha minden öntözési zónával végeztünk, az öntözőrendszerünk téliesítése kész is van.

(tovább…)

Illat-, íz- és aromaanyagok kinyerése – a télikertben termesztett fűszerek feldolgozása

Növények illóolaj desztillációs rendszere télikertben.

A télikertben vagy beépített teraszon termelt fűszernövények egy részét friss vagy szárított állapotban egyéb átalakítás nélkül használjuk fel ételeink ízesebbé, zamatosabbá, változatosabbá tételére, ehhez érdemes egy saját rendszert kidolgozni.

Túlnyomó többségükből azonban valamilyen eljárással kinyerünk bizonyos anyagokat, amelyek sűrítve, koncentráltan tartalmazzák a számunkra fontos összetevőket. Ezek segítségével pedig az év bármely szakaszában kényelmesen gyakorolhatjuk a fűszerezés művészetét, a télikert nyugalmában pihenve.

A feldolgozás folyamata a kinyerni kívánt anyag és a felhasznált nyersanyag tulajdonságaitól függően igen különböző lehet. Célt érhetünk mechanikai úton, a lepárlás különféle módszereivel és az extrakció számtalan változatával. Sokszor különféle kombinációban használunk ezeket a módszereket.

A lepárlás (desztilláció)

Ez a széles körben alkalmazott szétválasztási eljárás fűszernövények esetében gyakorlatilag az illóolajok kinyerésével kapcsolatos, a télikertben is alkalmazható. Számos változata létezik, igen sokféle technikai kivitelezésben, az egyes módozatok elméleti alapja azonban megegyezik.

A desztilláció lényege az, hogy az oldatot, folyadékelegyet felforraljuk, ezzel a folyadék molekuláit gőzzé alakítjuk, a gőzöket pedig megfelelő hűtőrendszeren keresztülvezetve visszaalakítjuk folyadékká (kondenzáljuk). Mivel a különböző folyadékok forráspontja eltérő, a desztilláció segítségével ezek egymástól elválaszthatók. Oldatok esetében pedig a lepárlással az oldószer és az oldott anyag elkülönítését tudjuk megoldani, megfelelő rendszer segítségével.

Egy folyadék akkor forr, ha telített gőzének nyomása eléri, illetve meghaladja a felette levő légtér nyomását. Atmoszferikus nyomáson a víz 100 °C-on forr, az illóolajok – bármilyen meglepő, hiszen szobahőmérsékleten maradék nélkül elillanó anyagokról van szó – 160-290 °C-on.

A terpénhidrogének forrpontja 160-180 °C, a terpénalkoholoké 200-230 °C, szeszkviterpének és származékainak pedig 260-290 °C-on forrnak.

Vákumdesztilláció

Az előbb említett magas hőmérséklet alkalmazása több szempontból is kedvezőtlen, a télikertben vagy a beépített teraszon. A növényi anyagokban jelenlevő fehérjék irreverzibilis elváltozása következtében sok illóolaj marad a keletkező zárványokban. Egyéb jelenlevő anyagokból az illóolaj minőségét rontó, nemkívánatos termékek keletkeznek, az illóolajokban található reaktív komponensek pedig a magas hőmérsékleten könnyebben reagálnak egymással és más anyagokkal. Ennek következménye egyrészt az illóolaj-veszteség, másrészt a keletkezett anyagok ronthatják az aromaanyag minőségét. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy ilyen magas hőmérséklet elérése és fenntartása rendkívül energiaigényes.

Ha azonban a folyadék felszínére nehezedő nyomást csökkentjük, a folyadék már alacsonyabb hőmérsékleten forrásnak indul. Ezt a törvényszerűséget használja ki a vákumdesztilláció.

(tovább…)

Tudomány és informatikai rendszerek

Az emberi társadalom, mint rendszer,

Bonyolult gyárak és üzemek, fegyveres erők vagy gazdasági rendszerek irányítási feladatainak tudományos megfogalmazásánál és megoldásánál figyelembe kell venni az ember és környezete, azaz a társadalom és a természet közötti viszonyt. A szociológia mellett többek között az informatika is foglalkozik ezzel a problémával. Ez a tudomány az embert olyan rendszernek tekinti, amelyet nem csak belső okok mozgatnak, hanem a környezet is irányító hatást gyakorol rá.

Ezek az irányító hatások az ösztönzés, a büntetés és a nevelés. Az ember viselkedését, mint minden irányított rendszerét, messzemenően meghatározzák az emberi természet, illetve a környező világ és a társadalom által felállított korlátok. Korlát az ember fizikai erejének határa, a légzés, az evés és ivás szükségessége, az érzékszervek érzékelési képességének korlátozottsága. A természetes korlátozások között minden élőlény igyekszik valamely kritériumot optimalizálni. A kritérium nem minden embernél ugyanaz és nem mindig állandó, de láthatóan létezik, és alapjában véve összefügg az emberek szükségleteinek kielégítettségével.

Tudományos szükségletek

A mai ember szükségletei nagyon bonyolult egységet képeznek, és semmiképpen sem azonosak csak a fiziológiai szükségletekkel. Fiziológiai szükségleteik kielégítésére az embereknek meghatározott tárgyakat kell termelniük, ez a termelési folyamat más szükségleteket szül, amelyek ugyanolyan valóságosak, mint az előbbiek. Ezek már nem fiziológiai, hanem gazdasági természetűek, mivel a termelés, illetve a termelés folyamán az emberek között szükségszerűen fellépő viszonyok következményei.

Ezért a szükségleteket nem az ember valamely örök természete határozza meg, hanem azok a társadalom fejlődése folyamán változnak.

Az emberek szükségletei lényegében annak a társadalmi kötöttségnek tükröződései a tudatban, amelyet létezésük során tapasztalnak. A viselkedésnek ezt a társadalmi kötöttségét fel lehet fogni egoisztikusan, azaz saját szükségletekként vagy altruisztikusan tehát az erkölcs részeként, kötelességként.

A tudománytörténeti rendszerek szükségletei

Az őskorban az ember még nem különíti el magát a társadalomtól, az egoizmus és az altruizmus még nem alakult ki. Nincs különbség a jogok és a kötelezettségek között. A munkamegosztás és a társadalmi tulajdon kialakulása után kialakulnak a társadalmi ellentétek, melyek az egyén tudatában ellentmondást okoznak a szükségletek és a kötelezettségek között.

Az ember és a rendszer problémakörben az általános feladatok, például a társadalmi struktúra optimalizálása mellett sok aktuális konkrét feladat merül fel. Ide tartozik az ember aktivitásának optimális ösztönzési rendszere, a társadalom életszínvonala és fejlődési üteme közötti célszerű kompromisszum kiválasztása.

(tovább…)

Hogyan fűtünk a beépített teraszon

Beépített üveg terasz.

A télikertépítés során elkészült fűtési rendszer átadása két részből áll:

• ideiglenes átadás közvetlenül a berendezés használatbavétele előtt, a berendezés terv szerinti átvételével
• végleges átadás, az ideiglenes átadást követő egy év múlva.

Az ideiglenes és végleges átadás között eltelt idő a télikert fűtési rendszerének viszonyában a jótállási év. Az átadás időpontját a télikertépítő kivitelező szolgáltató legalább 15 nappal előbb írásban köteles közölni a tulajdonossal. Átadáskor a külső hőmérséklet nem lehet magasabb 0 °C-nál.

Az átadási vizsgálatok és próbák a beépített teraszon vagy a télikert fűtési rendszerében a következőkből áll:

• a berendezés és rendszer kivitelezésének általános vizsgálata
• a berendezés zártsága, víz- és légtömörségének vizsgálata
• a berendezés különböző részeinek kipróbálása működésük vizsgálatával, a rendszer működésének egyenletességének ész szabályozhatóságának vizsgálatával
• az energiatakarékosság vizsgálata.

A télikert építésekor a fűtési rendszer berendezéseinek kivitelezésének általános vizsgálatakor a tervek és a költségvetés alapján ellenőrizzük a berendezés különböző részeinek elhelyezését, kivitelezését és minőségét. Megvizsgáljuk a hő- és hangszigetelések anyagát, minőségét, kivitelezését és terv szerinti vastagságát. A csővezetékeket a falhornyok és a padlócsatornák befedése előtt kell ellenőrizni, ezek tehát az ideiglenes átadásig nem fedhetők be.

Fűtési rendszer vizsgálata

A télikert fűtési rendszerének vizsgálata során a lelkiismeretes szakemberek jegyzőkönyvet készítenek, melyben az építés és beépítés végét is megjelölik.

A rendszer különböző részeinek működését a télikertben a következők szerint vizsgáljuk.

A kazánokat úgy fűtjük fel, hogy melegvízfűtés esetén 35-40 °C-os fűtővizet kapjunk, gőzfűtés esetén pedig elérjük az előírt üzemi nyomást. Ekkor minden elzáró szerelvényt kinyitva, az összes fűtőtesteknek fokozatosan és egyenletesen melegedniük kell.

Fűtőtestek vizsgálata a beépített teraszon

A fűtőtestek vizsgálatakor a télikertben figyelemmel kell lennünk arra, hogy valóban le tudják-e adni a tervben előírt hőmennyiséget, hogy a fűtés üzeme közben a különböző fűtőtestek egyenletesen melegszenek-e fel, és végül, hogy a fűtőtesteknek a csőhálózatba való bekötése a hőhordó közeg áramlása szempontjából megfelelően készült-e.

Meg kell vizsgálnunk a csővezeték rendszer előírt lejtését, valamint az esetleges helytelen szereplésből származó és a fűtőközeg áramlását akadályozó víz-, illetve légzsákokat is a télikertben, beépített teraszon.

(tovább…)

Padlófűtés csőrendszer fektetése

Alternatív fűtés szobában, télikertben vagy beépített teraszon

A teraszbeépítéssel kialakított télikertben vagy lakószobában az egyik legkellemesebb fűtési rendszertípus a padlófűtés. A rendszer kiépítése valamivel bonyolultabb a hagyományos, radiátoros rendszerekhez képest, azonban a hőérzet szempontjából sokkal kényelmesebb. A padlófűtés lényegében egy melegvíz-rendszeres fűtési típus, melyet egyszerűen kiépíthetünk.

Az utóbbi időben egyre inkább terjed a padlófűtés, hiszen a legújabb anyagok, a modern csővezetékek lehetővé teszik a karbantartás és felügyelet nélküli beépítést, a rendszer élettartama lényegében megegyezik az épület élettartamával.

Műanyag csőrendszer

A műanyagból, PVC-ből gyártott csővezetékek segítségével olyan megbízható fűtési rendszert építhetünk ki a padlóba rejtve, mely lényegesen jobb hőérzetet biztosít. A mérések szerint, a padlóból sugárzó hőrendszer esetében a hőcserélő közeg jóval alacsonyabb hőmérsékleten kering, a helyiség hőmérsékletét is 2 °C fokkal alacsonyabbra állíthatjuk be, ezért ez jelentős energiamegtakarítást jelent, tehát költséghatékony és környezetkímélő is a rendszer.

A télikert fűtésére is alkalmas műanyag csővezetékkel szemben az elvárás az, hogy tartósan elviselje a 60 °C fokos vízhőmérsékletet, szükség esetén a 100 °C-s vízzel is birkózzon meg, az alapnyomási ellenállása legalább 1 bar legyen.

A padlófűtés beállítása

A beépített terasz padlófűtési rendszerének tervezésekor figyelembe kell venni, hogy a hőközvetítő közeg hőmérséklete 24-28 °C között kell legyen. Fürdőszobában, vizes helyiségek esetében megengedett a 32 °C fokos víz is, de lakószobában, növénykertben ez nem ajánlott.

A csővezetés fektetését mindig úgy oldjuk meg, hogy az előremenő, meleg vízvezeték és a visszatérő csővezeték párhuzamosan fusson, mert ennek köszönhetően a két csőben nagyjából állandó, azonos a hőmérséklet. A szoba hőmérsékletének beállítását, növelését a csőrendszer hosszának és sűrűségének növelésével érhetjük el. Nagyobb helyiségek, nagy alapterületű télikertek esetében, körkörösen elhelyezett csőrendszert alakítunk ki, szükség esetén két csőpárt is fektethetünk az ideális teljesítmény elérése érdekében.

A padlófűtés kiegészíthető klímaberendezéssel, mely a nyári melegben a hűtést, a légkondicionálást hivatott megoldani. Az inverteres berendezések a téli hidegben meleg levegővel fűthetik fel gyorsan a helyiséget, így jól kiegészíthetik a padlófűtést.

(tovább…)

A minimalista stílusú télikert öntözése

Kert öntözése stílusos rendszerben.

A télikertépítés bármilyen stílusban történik, mindenképpen érdemes benne gondoskodni a megfelelő öntözővíz utánpótlásról. A profi télikertben külön öntözőrendszer kiépítése is szükséges lehet.

Ha rácsatlakoztunk a vízforrásra vagy letelepítettük az öntözőrendszert üzemeltető szivattyút, elvezetjük az öntöző gerincvezetékét (öntözőt vízzel ellátó csővezeték) a kert azon részére, ahol szétágaztatjuk az egyes öntözési zónák irányába.

Itt történik az öntözőrendszer központi vízelosztó rendszerének kiépítése. Az öntöző gerincvezetékét hollanderes szelepkötőkkel / szeleposztókkal annyi elágazásra bontjuk szét, ahány öntözési zónánk lesz. Az elágazások hollanderei egy-egy mágnesszelephez csatlakoznak, melyek nyugalmi állapotban zárva vannak.

A Hunter PGV 100 vagy PGV 101 1″ KK (KM) elektromos mágnesszelep kábelezését elvezetjük az öntöző vezérlő automatikához úgy, hogy minden mágnes-szelep egyik kábele egy köztes öntöző vezérlőkábel (24Vac) segítségével eljut a vezérlő „C” pólusához. Még a mágnes-szelepeknél egyesítjük őket, így az öntözővezérlőhöz egy éren visszük be. A mágnesszelepeknél lévő öntöző vezérlőkábeleket vízmentes csatlakozó segítségével egyesítjük a télikertben.

A mágnesszelepek másik kábeleit külön-külön vezetjük el az öntözővezérlőig, ahol egyenként kötjük be őket az 1, 2, 3,…stb. csavarok alá. Ezzel kész is vagyunk a mágnesszelepek elektronikus bekötésével. A mágnes-szelep lehet normál vagy átfolyás szabályzós.

Ha vásároltunk esőérzékelőt (Hunter Mini Clik, Rain Clik) vagy meteorológiai állomást, akkor ezen időjárás-érzékelők érpárját is külön-külön el kell vinnünk a vezérlőhöz és ott a „SEN” csavarok alá kössük be.

Mindezek után jöhet az egyes zónavezetékek / öntözési körök árkainak kiásása. Ezekben jutnak el a mágnes-szelepektől a zónavezetékek (zóna csővezeték) a szórófejekig. Minden mágnesszelep egy öntözési zóna, melyeken belül azonos típusú- vagy tulajdonságaikban szinte megegyező szórófejek / fogyasztók helyezhetők el. Például csepegtetőrendszerre nem csatlakoztatunk rotoros szórófejet vagy Pro Spray szórófejeket tartalmazó zónavezetékre nem kötünk rotátor szórófejeket, stb.

A mágnesszelepek eltakarására és esetleges későbbi szervizelési lehetőségére egy megfelelő méretű szelepdobozt / szelepaknát használunk, melynek fedélrésze a talajszinttel egy síkba kerül. Lépésálló, színe zöld, így beolvad a környezetbe a télikertben.

Ha elkészültünk az öntözőrendszer telepítésével, be kell állítani az öntözésvezérlő automatát (idő, dátum, öntözés időpontja, öntözés időtartama, stb.) és az egyes öntözési zónák szórófejeit működés közben.

(tovább…)